Föld A (görögül: ???? - Gaia latinul: Terra) a Naptól számított harmadik bolygó Naprendszerben. legnagyobb átmér?j? tömeg? és s?r?ség? az ismert Föld-típusú bolygók közül. Több millió faj11 köztük ember él?helye is. világegyetem egyetlen olyan bolygója amelyr?l tudjuk hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 444–454 milliárd éve alakult ki felszínén mintegy egy év múlva élet is megjelent. Azóta bioszféra jelent?sen megváltoztatta atmoszférát más biotikus összetev?it. Ezzel lehet?ség nyílt aerob organizmusok osztódásos szaporodására létrejött ózonréteg amely megsz?ri Nap fel?l érkez? ultraibolya sugárzást. felszínét mágneses mez?je védi nagyenergiájú kozmikus sugárzástól. Naprendszer küls? körülményei várakozások még 15 évig támogatják jelenlétét de ezután mind fényesebbé váló el fogja tüntetni bioszférát. földkéreg több különálló részre tektonikai lemezekre töredezett ezek elmúlt évmilliók során jelenleg folyamatosan mozognak egymáshoz képest. felszín nagyjából 71 százalékát sós viz? óceánok fennmaradó területet kontinensek szigetek foglalják el. Nem tudunk más bolygóról aminek folyékony víz található márpedig földi elengedhetetlen feltétele. Marson valaha volt víz ma már csak legfeljebb nyomokban jéggé fagyva fordulhat el?. belseje aktív maradt. objektummal gravitációs kapcsolatban áll világ?rben. Ezek közül legjelent?sebb Hold. Jelenleg amíg megkerüli Napot addig 36626-szor megfordul saját tengelye körül. Ez id?szak sziderikus év ami 36526 napig tart. tengelyének ferdesége keringési síkra bocsátott mer?legeshez képest 234°. Ennek következményei évszakok. természetes holdja feltételezett 453 Hold vonzása alakította ki árapályt egyensúlyban tartja tengelyferdeséget valamelyest lassítja forgását. Az óceánok kialakulásában egyes elméletek történetének korai szakaszában nagy szerepet játszott üstököses?. Kés?bb felszínt kisrészt kisbolygók becsapódásai alakították még azonban szerepe elhanyagolható tektonika lepusztulás mellett. egész belakó emberiség ásványkincseket él?lényeket hasznosítja. 200 szuverén állam kapcsolatainak f? formái diplomácia utazás kereskedelem hadi tevékenységek. emberek sokféleképpen képzelték jellegét kialakulását isteni megszemélyesítést?l lapos elméletén át napjaink integrált tudományos világképéig. Ember el?ször 1961-ben hagyta bolygónkat amikor Jurij Gagarin fölrepült világ?rbe. hét másik bolygótársával körülöttük kering? holdakkal kisbolygókkal törpebolygókkal üstökösökkel meteorokkal valamint csillagunkkal Nappal együtt tagja. Galaxisunk Tejútrendszer 200–400 csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) évezredek óta kutatja keletkezésének titkát. ókori középkori tudósok Istennek tulajdonították keletkezését. 1700-as években természettudományok fejl?dése rohamosan felgyorsult ennek következtében egyre elmélet született keletkezésére vonatkozólag. mai modern teóriák régebbi részleteit tartalmazzák miszerint: bolygói por- gázfelh?b?l alakultak ki. anyag kb. 46 kezdett összehúzódni forgása felgyorsult. középpontban kialakuló s?r? gázgömbb?l Nap kívül maradt felh?ben pedig kristályos anyagok maradtak fenn csapódtak fokozatos leh?lés következtében. körüli felh? anyaga fokozatosan csomósodott el?bb kis méret? égitestekké (planetezimálok) majd nagyobb égitestekké végül bolygókká.